Ha Te is, akkor Én is!
Ha te is, akkor én is :-)
Habár az ikrek különböző személyiségjegyeket mutatnak, egymást utánozni mégis nagyon szeretik. Különös előszeretettel akkor, ha a kezdeményező huncutságot csinál.
Az utánzás először a mozgásfejlődés terén mutatkozott meg pár hónapos korukban. Beninél úgy tűnt, hogy örökké a hátán akar csak feküdni, leheletnyi motivációja sem volt a mozgásra. Amikor azonban felfigyelt rá, hogy Boróka lelkesen gyakorolja az átfordulásokat, és a kúszást, Beni hirtelen ráeszmélt, hogy ez érdekes lehet, és azonnal csatlakozott. Szintén nagyon reménytelennek tűnt, hogy Beni valaha fel akar állni, de ahogy Boróka felkapaszkodott a kanapé szélén, ő is odaevickélt, és felállt. Nem is akartam hinni a szememnek, mert addig a pillanatig semmi hajlandóságot nem mutatott a felállásra. Korábban is hiába próbáltam sokféleképpen rávenni, sőt az emiatt hónapokig tartó tornára járás sem volt olyan motiváló hatású, minthogy nem akart lemaradni az ikertesójától.
A mozgások mellett egymás játékai esetén is csak ugyanaz kellett: nem volt érdekes, hogy kettő pont ugyanolyan játék volt, csakis az volt a jó, ami a másiknál volt. Emiatt sok civakodás volt közöttük, ez szerencsére már nem olyan gyakran fordul elő.
Mostanában akkor utánozzák egymást a legtöbbször, mikor valaki beüti valamijét. Ilyenkor a balesetes panaszosan nyafogva rohan hozzám, és nyújtja az bibis ujjacskáját gyógypuszira. Természetesen a kellő együttérzéssel megpuszilgatom, megsajnálgatom. Feltehetőleg a törődést látva azonnal jön a másik babám is, teljesen indokolatlanul ugyanazt a testrészét mutatva – egy kis jajgatással egybekötve. Ez már szemet szúr a nagytesójuknak is, aki ennek láttán direkt nekicsapja a kezét egy szekrénynek, és ő is jön gyógypuszira. Néha Sürgősségi Pusziellátó Osztállyá alakul a konyha, mert ott állnak sorba puszira várva.
Másik nagy kedvencük, hogy eljátszák, hogy beszorultak a kanapé alá, és meg kell mentenem őket. Ilyenkor én is eljátszom, miszerint egyedül nem tudom kihúzni, ezért végül mint a répás mesében, én húzom Benit, engem húz Boróka, Borókát húzza Balázs, és csak így tudjuk kiszabadítani Benit. Ez persze nagyon tetszik nekik, és gyorsan sorbaállás alakul ki beszorulásra.
Ha sóskát kapnak ebédre, akkor azonnal (játék)telefont ragadnak, és egymást utánozva mind a ketten hívják is a mamát, hogy főzzön nekik valami rendes ételt. Még jó, hogy két mama van, így be tudják osztani, ki kit hív. Utánozzák egymást, ha valaki hozzám akar bújni, akkor is azonnal jön a másik, még ha előtte fel sem merült benne ez a gondolat. Nehogy már több anya jusson a másiknak…
Az ivás, és az almaevés is szinkronban a legjobb. A legfinomabb falatokra feni mindenki a fogát, ezért ha valaki elkezd enni, a másik is rögtön csatlakozik. Ezért otthon kb. 0-24 órás nyitvatartással megy a konyha, mert valaki vagy éhes, vagy csatlakozik az éppen megéhezőhöz, nehogy lemaradjon.
Szerintem az ikres létnek az egyik legszórakoztatóbb része, hogy folyvást egymást utánozzák. Habitusukból adódóan eléggé különböznek, de egymás utánzásának eredményeképpen egyre inkább úgy tűnik, hogy hasonlítanak.
