Luca levele a Télapónak
Az én napsugaram, akibe kapaszkodok az a lányom.
Aki négy és fél éves, de a legnagyobb tanítóm, s a kettőnk közötti kialakult kapcsolat vasbeton erőssé tett engem.
Minket.
És néha ebbe a napsugárba kapaszkodni fáj. Mert ennyire félteni, óvni, nevelni, tiszta szívvel szeretni, tutujgatni néha fájdalmas dolog.
Pláne ha belegondolok egyszer ezt a napsugarat majd el kell engednem, hadd ragyogjon a saját világában.
A múlt héten megírtuk a Télapónak a levelet. Rajzolt neki, matricáztunk, s egyszer csak megszólal:
“Tudod Anya! Kíváncsi vagyok melyik listára kerülök a Télapónál. Néha rossz vagyok, de remélem tudja mi van igazából bennem...”
Én csak annyit mondtam: “Benned Luca az van, amit mi felnőttek már el is felejtettünk...”
Nem értette, de remélem ti tudjátok a választ ha a saját gyermekeiteket nézitek:
Tisztaság.
https://www.facebook.com/lelekkoffein
