Mikulásra várva...
A holnap reggel érkező Télapó látogatásának köszönhetően a 100 centis nyuszim nagyon hamar elaludt.
Csizmák kipucolva. Mézeskalács megsütve. Forró csoki megfőzve. Levélke kirakva. Mikulásos mese felolvasva. Indulhat az éjszakai várakozás.
Ugyanolyan izgalommal várom, mint Ő. Mert most a legjobb. Érti. Felfogja. Várja. Mesél róla. Megéli. Átéli. Csodálja. És hisz benne. Mint, ahogy Én is. Legalábbis a csodákban biztos. Sokan kinevetnek, hogy: "ne toljam túl a csodavárást!" - de nem érdekel ki mit gondol. Csak szánom azokat az embereket, akik nem tudják igazán megélni ezeket a perceket. s nem tudnak igazán örülni annak, amit az élet egy-egy ilyen időszaka kínál. Én ettől vagyok más. És Luckót is erre nevelem. Hogy higgyen, hogy lássa, hogyan kell felkészülni egy-egy ünnepre, hogy, ha majd egyszer Ő is anyuka lesz, át tudja adni ezeket a "hagyományaimat" az unokáimnak. Istenem, mennyire, de mennyire szeretem ezt vele együtt megélni. Mert tudom, hogy SOHA, DE SOHA, DE SOHA nem jönnek vissza ezek a pillanatok. Ezek a percek. És igyekszem minden egyes momentumot kihasználni. Vele. És most már velük...
kép forrása: pixabay.com
Olyan hamar elszaladt ez az egy év, hogy el sem hiszem. Emlékszem az 1 évvel ezelőtti lelkiállapotomra. A hitről írtam nektek. Aki régebb óta követ emlékszik is rá. Engedjétek meg, hogy újra bemásoljam egy részletét, hogy annó mi volt bennem:
"...Kívántam...
Hinni szeretnék.
Még több hitet kértem!
Hinni szeretnék abban, hogy az idő mindent meggyógyít.
Hinni szeretnék abban, hogy az álmok valósággá válnak.
Hinni szeretnék abban, hogy minden okkal történik.
Hinni szeretnék abban, hogy meglehet újulni.
Hinni szeretnék abban, hogy nincsenek véletlenek.
Hinni szeretnék abban, hogy létezik újrakezdés.
Hinni szeretnék a jóban.
Hinni szeretnék a szerelemben.
Hinni szeretnék abban, hogy a csendnek van a legnagyobb ereje.
Hinni szeretnék abban, hogy az Élet mindent visszaad.
Hinni szeretnék abban, hogy vannak még jó emberek.
Hinni szeretnék a gyermeki-ártatlanságban.
Hinni szeretnék abban, hogy az Életet nem csak túl kell élni, hanem imádni és élvezni kell...
Hinni szeretnék a dalszövegeknek, a verseknek, az idézeteknek... "
Nos...Megkaptam. Minden egyes mondatban megtaláltam a hitemet. Nektek is ezt kívánom. Bármennyire is nehéz, bármennyire is fáj, bármennyire is fojtogató, bármennyire is nehéz szituáció/élethelyzet/fájdalom előtt állsz. Higgy! Mint a gyerekeink a Télapóban!
Áldott Mikulás várását!
Kriszta
https://www.facebook.com/lelekkoffein/
